A társaság bemutatása
Célok és alapvetések
A Közgyűlés a 461/2024. (X.4.) számú határozatával nyilatkozatot fogadott el Szent István halálának ezredik évfordulójára történő felkészülésről.
Az első cikkely szerint Székesfehérvár 2024. június 9. napján megválasztott és ugyanezen év október 4. napján megalakult Közgyűlése kinyilvánította, hogy államalapító királyunk halálának és Székesfehérvárott való eltemetésének ezredik évfordulója városunk történelmének mérföldköve, ezért küldetésének tekinti, hogy a 2038-as esztendőre történő felkészülést előkészítse, megalapozza és elindítsa.
A második cikkely alapján a Közgyűlés elhatározta, hogy a meghozni kívánt városfejlesztési döntéseit e hosszútávú célnak kívánja alárendelni; felhívta városunk valamennyi lakóját, hogy ki-ki lehetőségei szerint vegyen részt a közös munkában; és felkérte – fenntartótól és tulajdonostól függetlenül – a városban működő intézményeket, gazdasági társaságokat, valamint a közösségeket, hogy fogadják el ezt a másfél évtizedes folyamatot a várost egyesítő közös célként.
A nyilatkozat harmadik cikkelye lényegi rendelkezéseket tartalmaz a közgyűjteményi feladatok szempontjából. A Közgyűlés kifejezte azon szándékát, hogy a Koronázóbazilika Nemzeti Emlékhelye méltó és élő emléket állítson a hely Hazánk életében félezer éven át betöltött meghatározó közjogi és szakrális szerepének, valamint az itt eltemetetteknek, és ezért civil konzultációt indít. A Közgyűlés fontosnak tartja, hogy a 2031-es Szent Imre–millennium kapcsán a Székesfehérvárott született és eltemetett herceg tiszteletének lehetősége megfelelő és arra alkalmas módon történjék, ezért együtt kíván működni az egyházi szervezetekkel. A Közgyűlés továbbá egyetért azzal, hogy Székesfehérvár ünnepi időszaka, a Székesfehérvári Királyi Napok során hangsúlyosan kerüljön bemutatásra Hazánk történelme és Székesfehérvár koronázóvárosi szerepe, az elmúlt évtizedben bemutatott Árpád-ház után jelen Közgyűlés hivatali idejében az Árpád-házat követő időszak történelmi nagyjai köré tervezve, és erre felhívja a rendezvények szervezőit.
A nyilatkozat negyedik cikkelye szerint a Közgyűlés – az oszthatatlan Magyar Nemzet iránti felelősségétől indíttatva – kijelentette, hogy a Nemzet egészével egységben kívánja ezen nyilatkozatban rögzített valamennyi célját elérni; megkeresi Magyarország Kormányát és az állami szerveket, a magyar történelmi városokat, különösen Szent Istvánhoz szintén kötődő testvérvárosunkat, Esztergomot, valamint az egyházakat ezen nyilatkozatban rögzített, valamint ebből következő célok elérése érdekében; fenntartja és bővíti kapcsolatait Magyarország jelenlegi államhatárain kívül élő magyarok közösségeivel.
Fentiek ismeretében a Társaság tervezett stratégiai koordinációs feladatai, 2025-től a következők:
- A Társaság elsőként áttekinti és jogszabályi környezetben értelmezi a Szent István Király Múzeum, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, és a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont intézményi küldetését, és ajánlásokat fogalmaz meg a közgyűjteményekben őrzött és interpretált tudás, élmény és tapasztalat összhangjának megteremtésére.
- További ajánlásokat tesz ennek a tudásbázisnak hazai, valamint nemzetközi hálózatokba való integrációjára, a tudományos és társadalmi kommunikáció csomópontjainak meghatározására.
A Társaság véleményformáló központi intézményi küldetése, a nemzeti és regionális történeti specifikumok megőrzése és közösségi újraértelmezése. - A múzeum, a levéltár gyűjteményeinek és a kutatóintézet kutatási eredményeinek vizsgálatán keresztül – megfelelő kommunikációs csatornákon közvetítve – képes a székesfehérvári kulturális közösség identitását formálni.
A Társaság feladata a kulturális akadálymentesítés, az intézményi digitalizációs tevékenység áttekintése, felmérése, amely egyúttal intézményi kötelezettség, a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia szerves része. Hiszen ez a digitális kulturális adatvagyon – a kreatív ipari projekt részeként – az alapja minden kultúrstratégiai elképzelésnek.
A történelmi Magyarország városaiban működő muzeális gyűjteményekben őrzött magyar vonatkozású történeti, régészeti emlékanyag digitalizációjának felmérése alapvetés a Társaság részére feladatainak előkészítéséhez, szakmai megfogalmazásához.
Állományvédelmi komplex program
Az állományvédelem, a raktározás és nyilvántartás területeit átfogó állományvédelmi tevékenységi programot minden vonatkozó közgyűjteményi intézményben partner intézményenként szükséges áttekinteni, összehangolni, egységesíteni, összhangot teremteni az intézkedési és fejlesztési rendszeren belül, ez lesz az alapja az elindítandó programoknak, a kiállítások állományvédelmi szempontból megfelelő kivitelezésének.
Múzeumi gyűjteményi kiállítások
A Szent István Király Múzeum a Rendház épületben először kapott lehetőséget, hogy rendkívüli múzeumi körülmények között működjön, és egy nyitott kulturális teret működtessen. Kiállítási stratégiája három célt kell, hogy szolgáljon: elsőként egy méltó gyűjteményi kiállítás megvalósításával reprezentálnia szükséges, hogy a múzeum gyűjteménye a magyar nemzeti kulturális örökség rendkívül értékes része, másrészt fókuszálnia kell a 2031-es Szent Imre–millennium előkészítő munkálataira. Harmadrészt ki kell dolgozni az Árpád-házat követő időszak történelmi nagyjai köré szervezett időszaki kiállítás szinopszisát (melynek megvalósítása a 2025–2029 közötti időszak), a teljes körű bemutatásra törekedve.
A múzeumi gyűjteményekre épülő ismeretközvetítési tevékenység kultúrstratégiai vállalás, legismertebb területe az időszaki kiállításoké. A székesfehérvári közgyűjteményekre jellemző történeti tudást korszerű prezentációs eszközökkel közkinccsé kell tenni, a kiállítások célja a múzeum célcsoportjait kiszolgáló oktatási, ismeretátadási helyszín, a nemzeti identitásépítést szolgáló tér megvalósítása.
A kiállítások középtávú programjaként indokolt a társadalmi hasznosság erősítése és egy szakmai következetességgel felépített nemzetközi kapcsolati háló kialakítása.
A magyar kulturális örökség egyik legjelentősebb szegmense a közgyűjteményekben folyó munka. Az alkalmazott kutatások komoly alapot adnak a történeti, régészeti és levéltári hagyományban rejlő örökség mind szélesebb körben történő megismertetéséhez.
A közgyűjteményi kutatóközpont valódi integrációs szerepet kíván betölteni, ennek szerves részét képezi a hazai vidéki és a határokon túli gyűjteményeket őrző intézményekkel való szoros hálózati együttműködés. A kultúrstratégiai szereplők újra gondolt kapcsolati hálója és együttműködési területei előnyösen befolyásolhatják az intézményenként széttagolt forrásanyag, szaktudás össztársadalmi hasznosítását. A kialakítandó hálózati struktúrában a Társaság és az intézmények értékeit előnyösen és közvetlenül lehet kamatoztatni a magyarországi kulturális élet sokszínű palettáján és Székesfehérvár kulturális céljainak érvényesítésében. 2025-ben ezen célok mentén létre kívánjuk hozni a kutatóhálózati szervezeti modellt, a 2038-as Emlékévnek a bazilika építészettörténeti rekonstrukcióit is tartalmazó megvalósíthatósági alaptanulmányát és a fentiekhez kapcsolódó kommunikációs tervet.